2010. május 25., kedd

hagymakarika

a Burger Kinges hagymakarika hatalmas fanjaként kerestem hasonló receptet, ami olcsóbb hozzáférést biztosít a cucchoz...nem lett ugyanolyan, de nem rossz, fűszeres tejföllel nagyon klassz, sör mellé se semmi:)

2 személyre

1 nagy fej hagyma
1 bögre liszt
1tk só
1tk sütőpor
2dl tej
1tojás
olaj
zsemlemorzsa

A hagymát pucolás után kb fél-1 centis karikákra vágom és a gyűrűit szétbontom, ezeket az összekevert só-liszt sütőpor keverékbe beleforgatom, majd félreteszem. a tejjel felverem a tojást és a maradt liszttel összekeverve egy palacsintatésztaszerű masszát készítek. ezt lehet ízlés szerint fűszerezni, oregano vagy majoranna vagy kakukkfű nagyon jól megy a hagyma-tejföl koncepcióhoz, de lehet pirospaprika-bors is, ésatöbbi ésatöbbi. Aki ráér vagy nagyon szeretne tökéletességre törekedni, a tésztában megmártott hagymakarikákat bepanírozhatja a zsemlemorzsával, de hogyha a tésztából egyenesen a forró olajba dobálja valaki a karikákat, az eredmény hasonló lesz, annyi különbséggel, hogy nem lesz annyira ropogós. az a szájpadláskarcoló-ropogós, úgy értem, mert a sima tésztás is kellőképpen ropogós. a hagymakarikák mártogatását és sütését meg lehet oldani egy csipesszel vagy villával is, én evőpálcikával csináltam csipesz híján, de ez ügyességet igényel, főleg a forró olajjal való játéknál. szóval a villa tökéletesen megfelel.

szedjük ki a hagymakarikákat papírtörlőre, és sima vagy fűszeres tejföllel tunkolva nagyon jó kis korai vacsora vagy sörkorcsolya lehet.
Photobucket

jó étvágyat, sok hagymás csókot mindenkinek!

2010. május 23., vasárnap

Csilisbab

Te is szereted a hagymás babot?
Én is szeretem a hagymás babot.

Meg a csilisbabot:)


EDIT:
Időközben megtudtam, (persze azelőtt is sejtettem) hogy ez nagyon nem az igazi recept (és persze nincs is A Csilisbab-recept), de a "helyénvaló" texmex csilisbabok nem nagyon tartalmaznak kukoricát. és a fűszerkeverék összetevőinek is utánanéztem, ami jó. római kömény, babérlevél, chili, bors, oregano a belevaló és extra varázslatnak szoktak még beletenni barna sört, feketekávét, keserűcsokit... recept válogatja. legközelebb kipróbálom az igényesebb, bonyolultabb verziót- de ha finom ez is, kit érdekel, mennyire eredeti. legfeljebb nem hívom csilisbabnak, hanem kukoricás-babos paradicsomos ragunak:D le van...ejtve:)


Hozzávalók rengeteghez. ebből kétszer két evés és ha nagyon akarjuk még 2 burritó is kijön, szóval 6 evés körül, de ha már valaki vesz egy csomag tortillát, vagy kicsit szentségtörő, de pár zacsi pitát, még több kaja kijöhet belőle.
- 2 db kukoricakonzerv (teszkóban 109ft/db, össz 220ft kerekítéssel)
- 2 db vörösbab-konzerv (teszkó, 150/db, össz 300)
- 2 db nagyobb sűrített paradicsom-konzerv
- fél kiló darált hús (szerencsénk volt most, a teszkóban hétvégi akció keretében 580 ft volt egy kiló vegyes disznó-marha darálthús, úgyhogy felét elfőztem felét lefagyasztottam, így 290 ftra jön ki a felhasznált hús, de általában az ember nem fog ki ilyen klassz akciót. ezesetben javasonlám ismét a vásárcsarnokot: fél kiló pulykaszárnytő vagy apróhús darálva kb 300ftra fog kijönni...de tény, hogy a csilisbab marhából a legtutibb)
- egy nagy fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma
- só, csilisbabfűszer

A nagyobbik fazekamban, természetesen, olajon megpirítom-dinsztelem a felkockázott hagymát és lereszelt fokhagymát. ráborítom a darált húst, és míg meg nem pirul, addig kevergetve sütöm együtt a hagymával. A kukoricakonzervek levét leöntöm és az egyik babét is (vigyázni kell, a bab leve márkafüggően lehet nagyon büdös, ha ilyet sikeredett venni, inkább öntsük le mindkét babkonzervről a levet. tapasztalat alapján a "happy frucht" babnak nincs lábszaga, annak maradhat a leve is), és a kifehéredett, megpirult darált húsra öntök mindent, a kukoricát, babokat és a paradicsomkonzerveket, azok után a konzervekbe engedek még vizet és a benneragadt maradékot kilögybölve vele azt is beleöntöm. só megy még rá és kotányis csilisbabfűszer, de a tasak hazudik, bőven elég egy ilyen nagy adagba még a fele is. persze ízlés dolga, de szerintem elég. Jól összekeverem az egészet és fedő alatt takarékon 20-30 percig rotyogtatom, néha megkeverve. ha túl sok lé jött fel a tetejére, fedő nélkül elforrja pár perc alatt, de szerintem tök jó ha van mit tunkolni is:)

pitát elég régen vettem, de a thököly út elején, a 7 és 173as busz dózsa úti megállójával szemben (ha a keleti felől jön, nem pedig arra megy) van egy pitasütöde, ahol legutóbb 30 ft volt talán egy darab, és nagyon jó, olyan igazi, ruganyos pita, ami nem mállik szét, ha megtöltöd (nem mint a győri sütödés). szóval pitába töltve a csilisbabot meg egy kis tejfölt, klassz hamis burrító készülhet, amivel még takarékosabban lehet elfogyasztani ezt az iszonyatos mennyiségű babot...persze ha valaki csak két személyre és egy evésre főz, felezze meg a fenti mennyiségeket, de még így is lehet hogy sok lesz a végén:)

kb 1000 ft befektetéssel tehát 4-6 adag nagyontuti csilisbab készült: adagonként 250-180 ftból olyan kaja, amiért egy kifőzdében 800ftot is elkérnek. Megéri főzni, nem?

kép holnap, mert ma elfelejtettem.

jó főzőcskézést, jó étvágyat, kellemes emésztést!

2010. május 22., szombat

Töltött zsemle:)

Párom specialitása: ha megünneplünk valamit, és ragaszkodik hozzá, hogy csináljon valamit, ilyet készít nekem. Vagy halkrémet. Mindegy. Mindenhogy jólesik, mert tőle kapom:)

Hozzávalók:

emberenként 1-2 zsemle (mi 5-6 ból szoktunk csinálni, ez sok, de jóllakunk nagyon és vacsira is marad vagy másnap reggelre, egész jól bírja az állást és mikrózva is jó)
egy nagy pohár kefír
egy kis pohár tejföl
20dkg párizsi vagy sonka
15 dkg sajt
só, bors, pirospaprika

T. a zsemléket félbevágja, belüket kiszedi, egy tálban a zsemlebelet a felkockázott párizsival és a kefirrel-tejföllel összekeveri, sóval, borssal, paprikával ízesíti, ezt a tölteléket pedig elosztja a félbevágott zsemlékbe. reszeltt sajttal a tetejét megszórja, és meleg sütőben melegszendvicsként megsüti.

Annyira nem olcsó, de ha éppen van otthonról ilyen-olyan cuccunk, vagy cimborákat várunk és nincs kedvünk egy pizzával pepecselni, akkor klassz meleg kaja. Én nagyon szeretem, mert általában meglepibe kapom és se főznöm, se mosogatnom nem nekem kell:) és különben is jólesik:)

Photobucket

2010. május 15., szombat

Pizza

Komolyan mondom, nevetnem kell, mikor látom a meglepett és ámuló arcokat: "te tudsz pizzát sütni???" mintha a pizza csakis a futárszolgálatos pizzériák és a pizza hut valamint néhány büfé titokzatos receptje volna, és mi magunk még örüljünk, ha egy mirelit vagy egy előresütött pizzalapból és tubusos pizzakrémből álló izét rendelkezésünkre bocsájtanak mint közembernek.
Természetesen találkoztam már olyannal, aki nem tudta, hogyan kell pizzát csinálni, és úgy, hogy előtte volt minden feltét, a szósz és a tészta is. Tehát vannak konyhai analfabéta és egyszerűen hülye emberek is...

De mindenesetre ez nevetséges. Pizzát sütni nagyon egyszerű, és feleannyi pénzből, mint amennyiből rendelünk magunknak, kétszerannyi, ismert alapanyagokból és saját ízlésünkre való pizza készülhet. ebből a receptből kábé másfél gáztepsi, vagy 3 kisebb, vagy kinek hogy tetszik.

a tésztához:
- sima liszt, 500gr, vagyis gyakorlatilag egy tasak fele. (kell hogy legyen, ha nincs, 100 ft)
- sütőélesztő (lehetőleg friss, 50 ft, instant se olyan rossz, de a friss jobb)
- csipetnyi cukor, só
- oregano/pizzafűszer
- olaj
- víz/tej

a paradicsomszószhoz:
- egy nagyobb konzerv paradicsomsűrítmény (100ft) és egy kockázott paradicsom-konzerv (tescoban asszem 190) (mindegyik helyettesíthető egy másikkal, a lényeg hogy 2 legyen)
- só, cukor, fűszerek
- 3-4 gerezd fokhagyma, esetleg még vöröshagyma is, egy kis fej
- olaj

a többi feltét: sonka, kukoricakonzerv, ananász, gomba, kinek mi:) ja meg sajt. igazából a pizzán a feltét a húzó, az viszi a pénzt. ismét csak azt tudom mondani: a vásárcsarnok jó minőségű és olcsó cuccokat árul, csak le kell vadászni a jó helyeket (eleinte), utána már szinte meg is ismernek minket ("áá. Amélie dili, nos, egy fügét és három mogyorót, mint mindig?") de ha valaki nagyon minimálpizzát akar, akkor egy 100ftért beszerezhető kukoricakonzerv és egy fej lilahagyma csíkokra vágva már maga nagyonkirály pizzát ad úgyhogy itt sem kell költségbe verni magunkat:)
amire viszont figyelni kell, az a sajt. Ne dőljünk be a 600ft/kg szupermarketes sajtoknak, mert azok nem sajtok, hanem növényi zsírból kicsapatott és az érlelést hírből sem ismerő majdnem-szintetikus szirszarok, amiknek frissen szivacsízük és -állaguk van, olvadtan viszont rögtön elveszítik a kémiailag kikísérletezett mesterséges állagukat: kicsapódik belőlük az olaj és nyúlósak lesznek és rosszízűek. tehát a "csízió pizza feltét" és " friss szendvicsbetét hidrogénezett növényi sajtkészítmény" meg ilyen marhaságoknak ne dőljünk be: a sajt az sajt. állatból jön. igen. és meg kell fizetni.
intermezzo vége:D

A tésztát a nagy fazekamban szoktam gyúrni, mivel ugye más nincs. egy kis tálkába egy deci tejet/ vizet öntök, és kicsit meglangyosítom mikróban. szórok bele egy-egy csipet cukrot és lisztet, és belemorzsolom az élesztő felét. a szárazélesztőn márka szerint rajta van az adagolás és a falhasználás módja, van amit fel kell futtatni, van, amit nem. naszóval az élesztős langyos tejben az élesztő akkor tekinthető felfutottnak ha habos a teteje és elég erős szaga van:)
ezt a lábasomba öntöm, és elkezdek rá lisztet szórni és belekeverni, mellélöttyintek egy fél deci olajat, és lisztet szórok bele tovább és gyúrom közben a tésztát, közben még egy deci vizet öntök bele, még liszt... lágy, szép kis tésztának kell lennie:) formázzuk egy cipóvá. ha megvan, takarjuk le egy konyharuhával vagy ha éppen nincs tiszta (elképzelhető...:D) akkor a lábas fedele is jó. tegyük fincsi meleg helyre, hogy keljen.

addig elkészíthetjük a pizzaszószt, és a sütőt is begyújthatjuk, hogy jó meleg legyen. felaprítjuk vagy lereszeljük a hagymákat és olajon megpirítjuk, hogy illatos legyen. ráöntjük a paradicsomkonzerveket, a sűrítmény után saját dobozából egy konzervnyi vizet is. sózzuk-cukorozzuk ízlés szerint és elkezdjük rotyogtatni megfelelő sűrűségűre. amikor már majdnem olyan sűrű, mint amilyet elképzeltünk, beleszórjuk a pizzafűszert, oregánót, zsályát, bazsalikomot. semmiképpen sem előbb, mert a hőtől, ha sokáig főzzük, megkeserednek és elrontják az egészet. míg a szósz rotyog, le lehet reszelni a sajtot (kb 30 dekát) meg fel lehet kockázni a sonkát, kolbit, szalonnát, egyszóval a feltétet.

ha valaki a tejfölös pizzára izgul, annak egy nagy pohár tejfölt javasolnék 2 gerezd fokhagymával és feltéttől függően kaporral vagy ugyanúgy pizzafűszerrel. Különösen jól megy ehhez a szalonna-lilahagyma kombó vagy a kolbászkarika ugyancsak hagymával. nyámmm.

ha kész a szósz, nézzük meg a tésztát: ha kétszeresére kelt, és megnyomva lágy és párnás, akkor kész van. a tepsinket, amit valamelyik szintről elkoboztunk, mert természetesen pont a miénken nincs egy sem, tisztasági ellenőrzés alá vetünk. Ha nem felel meg magas elvárásainknak, mert kolitársainknak nem szokása elmosogatni maguk után, mosogassuk is el. törölgetés után olajozzuk be, és mivel sodrófánk egészen biztos, hogy nem lesz, egy tisztára törölt (nna ez biztos, hogy lesz) borosüveggel (igen, lehetőleg címke nélkül) nyújtsuk bele a megfelelőnek ítélt méretű tésztacsimbókot a tepsibe. lehet, hogy ez az egész adag tészta lesz, lehet hogy 2/3-a, persze attól is függ, ki milyen vékony tésztát szeret. hagyjuk pár percet itt is kelni. mázoljuk össze a szósszal, szórjuk meg a feltéttel és sajttal, és toljuk be a sütőbe. a közepesnél kicsit nagyobb lángon süssük, és párpercenként nézzünk rá, hogy kész-e. ha a széle barnul és a sajt hólyagosodik: egész biztosan kész van. ha kemények vagyunk, tűzálló kis kezünkkel, ha átlagemberek, egy konyharuhával vegyük ki a sütőből a tepsit, és pár perc türelmes hűlni hagyás után neki is lehet esni.


(ez a kép nem az enyém de mivel elhatároztam, hogy minden kajához rakok be képet, rakok be képet. bár úgyis el tudjátok képzelni, milyen a pizza:D nna majd rafkósabb kajáknál:) )

Jó étvágyat!

(zsebeljétek be ti is a csodálkozást és mondjátok büszkén :"igen, tudok pizzát sütni! nem nagy dolog!")

2010. május 12., szerda

Piroskáposzta

Be kell vallanom, káposztamániás vagyok: rakott káposzta, töltöttkápi, székelykápi, paradicsomos káp, korhelyleves- mindet imádom. sajnos az utolsó kivételével főzésük időigényes, és picit nehéz is. Viszont a korhelyleves és a most közlendő saját találmány, a "piroskáposzta" cseppet sem, és két főnek két evésre elég: pontosabban négy főre készül összesen 600 forintból. (igen, 600 forint, 4 adag kaja: egy gyros ára. nem éri meg?:) )

Hozzávalók:
- savanyú káposzta (40 dkgot vettem a fővám téri vásárcsarnokban, 140 ftért)
- hús (fél kiló pulyka apróhúst vettem 300 ftért szintén a fővám téren, de nagyon sok sallang meg hártya volt rajta úghogy kb 35-40 deka lett belőle. ha valaki nem akar játszani ilyenekkel, akkor vehet csirkecombfilét: 40 deka a vásárcsarnokban abból is csak 300 ft körül lesz. Igyekszem a disznóhúst elkerülni, nem nagyon szeretem, így általában madarakból főzök, de ha valaki azt vesz, szíve joga. Amúgy húst szerintem csakis a vásárcsarnokban érdemes venni: felannyi, mint a boltokban.)
- pritaminpaprika 2 db (100 ft, kicsit fonnyadt volt, ezért leárazva, de mivel úgyis megfőzzük, csak az a fontos, hogy semmi baja ne legyen, a ránc és a fonnyadtság teljesen mellékes, nem ront rajta.)
- egy nagyobb paradicsomsűrítmény-konzerv (100ft, de ha van az alapkészletünkben, le is számolhatjuk a bevásárlásból:D)
- olaj, só, bors, esetleg cukor
- egy fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma

a húst megmostam és felkockáztam, a paprikát is, a hagymát felaprítottam, a fokhagymát lereszeltem. a káposztát érdemes kicsit kimosni, hogy ne legyen túl erős, de a bolti savanyúkáposztát nem, mert az meg túl gyenge. a piacost viszont érdemes, magában is elég erős, pláne ha a paradicsom és a parika még hozzá is tesz... ja, és egy kicsit felaprítani sem árt. ez nem bonyolult dolog, a kinyomkodott káposztát egy cipóvá formálva felszeleteljük egy jó nagy késsel, keresztbe-hosszába. nem túlzottan, csak hogy ne legyenek olyan hosszúak a szálak.

a nagyobbik fazekamba egy kis olajat öntöttem, azon a húst egy kicsit megpirítottam, só-bors ment rá, utána a hagymák és a paprika. amikor már pirul és a paprika illatozni kezd, ráborítom a káposztát és a paradicsomkonzervet, valamint egy-két konzervesdoboznyi vizet. jól összekevertem és rátettem a fedőt, hogy párolódjon. Időnként érdemes megkeverni, hogy ne égjen le. mert bármi előfordulhat. ekkor persze lehet csekkolni is, hogy a hús megpuhult-e: ha igen, kész is van a piroskápi:) kenyérrel és tejföllel ettük.

Photobucket

ha azt vesszük, hogy húst, káposztát és paprikát vettem hozzá, akkor 4 adag kaja 540 forintomba került, adagonként tehát összesen 135ft, ha a kenyeret, tejfölt és paradicsomkonzervet is belevesszük, akkor sem több 200 ftnál. és mégis meleg kaja, télen különösen jó mert sok benne a vitamin, gyorsan megvan és nagyon fincsi:)

jó főzést, jó étvágyat:)

Gyömbérsör

Elsőnek egy friss sikerélmény, a gyömbérsör receptje:) és persze egy jó kollégista mit is akarna jobban, mint sört, a lehető legolcsóbban:D

szükséges:
gyömbérpor (ázsia bolt a vámház körúti vásárcsarnok alagsorában, 100gramm 300ft körül van, kotányis meg ilyesmi nem éri meg, mert kevés és drága)
víz
sör/borélesztő (gazdabolt, helytől függően 120-200 ft)
cirtomlé, citromhéj
ízlés szerint egész fahéj és szegfűszeg
cukor (egy kiló 200ft)

egy befőttesüveg, egy 5literes műanyag kanna.

egy 7decis befőttesüvegbe kb fél liter víz, egy citrom reszelt héja és leve, szegfűszeg és fahéj, egy teáskanál élesztő, 8 teáskanál cukor és 4 tk. gyömbérpor kerül, keverd jól össze és fedd le egy konyhai törlőkendővel vagy konyharuhával, hogy szabdon szellőzhessen.

ezt a gyömbérsöralapot minden nap etesd meg 4 tk cukorral és 2tk gyömbérporral egy hétig.

ha letelt a hét, egy konyharuhán szűrd át, a fennmaradó szárazanyag felét dobd ki (vagy add tovább egy érdeklődő ismerősnek hogy ő is gyömbisört kezdhessen), és a másik felét újra fél liter vízzel felöntve újabb alapot készíthetsz. Ebbe már nem kell élesztő, csak a fűszerek, a citrom.

a leszűrt gyömbéres levet öntsd egy ötliteres kannába, adj hozzá fél kiló cukrot és töltsd fel vízzel. oldd fel a cukrot jól. A kanna kupakjába tehetsz egy kotyogót, de ha nincs és nem akarsz venni (500ft körül van) egy sima műanyag csövet beleilleszthetsz a kanna kupakján fúrt lyukba, légmentesen persze, és a cső másik végét pedig lógasd egy üveg vízbe.
észreveheted, ahogy telnek a napok, a kanna magától bugyogni fog.

MI MIÉRT

nem szabad lezárni az alapot, mert ott az élesztőtenyészet a cél, annak pedig cukorra és levegőre van szüksége a szaporodáshoz.
a kanna lezárása viszont azért fontos, mert levegő nélkül a cukrot az élesztő alkoholra és széndioxidra bontja-erre kell a kotyogó, ami légmentesen tartja a kannát, mégis kiengedi a túlnyomást.


Végeredményben, ha minden jól megy és van otthon pár alapanyag amit nem kell megvenni, kb 700ftból jön ki 3 hét alatt 5 liter sör. az íze élesztős-csípős gyömbéres, és természetesen alkoholos: bor/sörélesztővel (ugyanaz a kettő) 3-7, de maximálisan akár 15fokos italt is lehet erjeszteni. ha valaki kellemetlenül élesztőízűnek találja, tehet még bele cukrot és hagyhatja újabb pár napig bugyogni. természetesen minél több cukor, annál hosszabb erjedési idő, de annál több alkohol: kísérletezzetek bátran:)




Tipp: ha valaki hagyományosabb ízlésű, egy kis cukros citromlével felturbózhatja, ez elveszi az élesztőízt, és a gyömbér csípősségét is, ha valakit zavarna.
Jó főzőcskézést!:)

2010. május 11., kedd

Ami mindig legyen otthon

Főzni persze csak akkor lehet, ha van miből. És ez pedig nem azt jelenti, hogy ha tarhonyás krumplit akar valaki, akkor tarhonya, virsli és krumpli minden, amire szüksége lesz. Tehát van néhány alapdolog, ami nélkül elég nehézkes bármilyen kajának is nekiállni. Ezek az alábbiak:)

- olaj (kinek-kinek pénztárcája vagy ízlése szerint napraforgó vagy oliva vagy akármicsoda, de nem gourmetkonyháról lévén szó, tökmindegy, milyen)
- liszt (sima finomliszt)
- cukor, só, fűszerek (itt egyszerűbbekre kell gondolni, én vegetaellenes vagyok de aki nem, annak az, pirospaprika, bors, kakukkfű, majoranna, olasz fűszerek -ez lehet keverék de külön bazsalikom, oregánó, zsálya is, általában én ezeket használom-, aki igényli, annak chili vagy erős pista, plusz gyros/flekken/sült hús és chilisbab fűszerkeverékem mindig van), ezeknek nem kell külön üveg, mint otthon, hogy szép legyen meg ilyesmi, hiszen hely úgysincs. Praktikus visszazárható tasakos fűszereket célozni, és a tasakokat meg egy sima dobozban tárolni vagy akármi.
- tojás (elég sok kajába kell, meg ha nem is, egy gyors vacsora vagy reggeli vagy akármi lehet belőle)
- tej (nekem sosincs, mert nem szeretem meg allergiás is vagyok rá, olyan sok kajába nem is kell, csak mivel sokaknak alapvető dolog a tej, gondoltam felírom)
- sűrített paradicsom-konzerv (nem foglal sok helyet, mégis ha az emberre rájön hogy enne valami normálisat, akkor tud főzni egy levest belőle, egy paradicsomszószt főtt krumplival, egy tésztaszószt...simán:) )
- száraztészta (tetszés szerint)
- vészhelyzetre be lehet tárazni egy-két üveg kész tészta- vagy rizseskaja-öntetet, de ezek drágák meg tele vannak nyomva minden e-cuccal. csak javasoltam, antiszakácsoknak.
- fokhagyma, vöröshagyma, lilahagyma, pár szem krumpli, a bitzonság kedvéért, meg úgyis mindig kellenek.
- rizs (gyorsrizs is lehet bár én nem szeretem)
- ketchup, majonéz, mustár (a jó kollégista buli utáni vagy hóvégi kajája a ketchupos zsemle :D)
- kenyér, kifli, zsemle, akármi, ami tetszik, ez általában az önfenntartó ösztön hatására mindennapos vennivaló már a kezdetektől fogva

ez így soknak tűnhet, de a legtöbb koliszobának már saját hűtője van, mindenkinek van egy szekrénye is, meg általában ilyen közös kajás-edényes polc is van, nem olyan brutál dolog egy ilyen "éléskamrát" fenntartani. Pláne, ha egy szoba 3-4 lakója összefog és együtt intézi az ilyesmit... maga az utópia:)

Ezekhez persze hozzá lehet venni mindazt, amit a drága mami küld otthonról a hátizsákunkban vagy a (húdeutálom) gurulósbőröndünkben (hogy jól szétfolyhasson...). Jó ötlet félkész kajákat hozni otthonról, mert abból is lehet főzni, pl 2-3 csirkecomb már lehet rengetegféle kaja: szendvics, csirkesaláta, egyet ehetünk rizzsel, egyikről a húst lefejtve spagettin is landolhat, és így nem válik unalmassá, ha hozunk otthonról akár 8 combot meg egy kiló rizst főzve és azt esszük egész héten, mint amilyen elrettentő példákkal találkozom néha. (mondjuk a msáik véglet egy szinttársam régebbről, aki tojásrántottán, pattogatott kukoricán és cigin élt... csodálkoztam, hogy nem skorbutos)

Tehát basic felszerelés és alapanyagok már megvannak, már csak azt kell kitalálni, mihez is kezdjünk velük- ez pedig a folytköv!
Helló, mivel ezer helyen imádom elmesélni miket főzök saját ötletből vagy recept alapján vagy akármi, általában koliban, minimális felszereltséggel, gondoltam csinálok róla egy blogot, hátha mást is érdekel. Igaz már úgyis trillió főzőcskésblog van, mégis, magamnak akkor is jó lejegyezni egy-egy receptet vagy kísérletet, további fejlesztés vagy csak dicsekvés céljából:D

úgyhogy először is, lássuk a minimálfelszerelés darabjait:)

fazék, 2. egy kicsi meg egy nagy.
serpenyő.
fakanál, egy lapát, meg egy sima kanálfejű.
kések. kenyérhez recés, húshoz sima élű, viszonylag nagy. zöldségpucoláshoz kicsi.
vágódeszka.
reszelő.
kés-villa-kanál.
általában pohár is akad.
tálka, tányér, ilyen alapvető dolgok.

ez nem sok cucc, ha valaki nem instantlevesen meg főtt tésztán akar élni, akkor tényleg minimálfelszerelés. viszont sok klassz dolgot lehet főzni! még így is:) csak gáz kell, meg sütő, de azt már normális esetben a koli adja:)

plusz. kalóriaértéket nem fogok írni de azt, hogy mennyi pénzből, és mennyi kaja jött ki, azt igen, hiszen ez nagyon fontos. egy egyetemistának persze. minél többet spórol a kaján valaki, annál több marad a sörre- nade aki szeret jókat enni és hamar rájön, hogy a gyros, meki, kínai és társaik nemcsak ütősebb kiadásokat jelentenek egy hónapban, de hamar megunhatók is, valamint szeretne egy-egy kedves szoba- vagy szinttársnak imponálni, az úgyis nekiáll főzőcskézni- még ha bátortalanul is:) tehát árakat és bevásárlóhelyeket írni fogok, hogy lássa mindenki, hogy nem csak szupermarketek aranyárai léteznek, és hogy a főzés sem feltétlenül pénz-, vagy akár időigényes.